NAming Solutions - Online Konferencia

A NAMED projekt keretében 2020. július 2.-án “Naming Solutions” címmel került sor egy online konferenciára, amelynek keretében a projekt kutatási részének legfontosabb eredményeit ismertettük a résztvevőkkel. Konferenciánk néhány résztvevője az Európai Parlament keretében tevékenykedik, mások civil szervezetek, felnőttképzési intézmények, kutatói közösségek munkatársai voltak. 

Első előadóként Vincze Lóránt europarlamenti képviselő beszélt, aki ismertette a romániai munkamigráció történeti aspektusait, kiemelve azt, hogy politikai és gazdasági tényezők miként formálták, alakították a lakosság külföldre irányuló munkamigrációs gyakorlatait a vasfüggöny lehullása után.  Az előadó ugyanakkor kiemelte azokat a kihívásokat is, amelyeket a külföldre irányuló munkamigrációs hozott Románia számára. Továbbá hangsúlyozta azt, hogy reméli, a koronavírus járvány ébresztő jellegű lesz az európai intézmények számára, és így azok jobban törekednek majd a munkamigrációban résztvevők védelmére Európa szerte. 

Másodikként Erik Marquardt EP képviselő beszélt. A vágóhídakon nagy számban megjelent koronavírusos eseteket hozta fel példának, mondván, hogy ezeknek ismerete mentén a munkamigránsok helyzetének tárgyalása újra elindítható, és sürgetni kell a vendégmunkások társadalmi befogadásársa irányuló törekvéseket. A vendémunkások képzésének kérdése Marquardt szerint nemcsak a szakmai felkészültségüket kell szolgálja, nemcsak az egyéni képzési szükségletek kielégítését jelenti, hanem egy átfogó szolgálat: ezáltal egy jobb társadalmat építünk mindenki számára. 

Harmadik előadóként Dr. Kamila Kamińska-Sztark oktatáskutató beszélt, aki a Wrocław Egyetem munkatársa és a wroclawi Kritikai Pedagógia Egyesület elnöke arról beszélt, hogy milyen tapasztalatokat gyűjtöttek helyileg a koronavírus járvány ideje alatt vendégmunkások képzése közben. Különösen a migráns szülők gyermekeinek helyzetéről, oktatásukról, társadalmi inklúziójáról beszélt, konkrét példákat hozva a koronavírus miatt lezárt Wrocławból. Dr. Kamińska-Sztark gyakorlatilag azt mutatta meg, ahogyan az oktatás a társadalmi befogadás eszköze lehet. 

Az előadások után kialakult beszélgetést követően Dominik Hammer a NAMED projektben végzett kutatás eredményeit ismertette a kutatási jelentés alapján. Ezt szabad beszélgetés követte, amelyben a résztvevők gyakorlati megoldásokat is javasoltak, a vendégmunkások munkamigrációjának javítására szolgáló közpolitikai jellegű javaslatokat is tettek. 

A Naming Solutions online konferencia iránt mutatott érdeklődés jelentős volt, örülünk, hogy az esemény helyet és keretet nyújtott a kutatási jelentés ismertetésének és megvitatásának.  A NAMED munkaközösség ezúton szeretné megköszönni a vendégelőadóknak és minden résztvevőnek az értékes hozzájárulást. Az online programszervezés minden kihívásának ellenére a beszélgetésben résztvevőknek sikerült különböző perspektívákat megmutatni és érdekfeszítő eszmecserét folytatni, amelyek által az eseményt igazi sikerré tették. 

A rendezvényünkről Vincze Loránt európai parlamenti képviselő honlapja is tudósított: 

https://rmdsz.ro/aktualis/hirek/Vincze-Lorant-megoldast-kell-talalni-a-vendegmunkasok-botranyos-europai-helyzetere



A NAMED Projektünk Mint JÓ Gyakorlat

 A Német Szakképzési Intézet Nemzeti Ügynöksége egy online cikket közölt a NAMED projektünkről, amelyben azt az éppen zajló Erasmus+ projektek közül jó példaként ismerteti. A cikket német nyelven itt olvashatják. 

A ProjektCsaPat Online KöZöS Learning Activity TalÁLKoZÓJA

2020. június 15–17. között a NAMED projektben megtartottuk a projektcsapat második learning activity tanulási tevékenységét. Mivel a koronavírus-járvány megakadályozta a személyes találkozást, újraterveztük a találkozót online formában. A háromnapos műhelymunkánk alatt sok mindent tanultunk curriculumok kidolgozásáról, bevándorlóknak hasznos tanítási módszerekről, illetve online tanulási és tanítási eszközökről. A meghívott előadók és a projektcsapat bemutatói mellett a workshopunk alatt gyakorlatias feladatokon is dolgoztunk, melyek segítettek elmélyíteni a hallottakat. Hálásak vagyunk vendégelőadóinknak, Butyka Máriának, Hitter Kovács Andreának és Jelena Stasinicnek a szemléletes előadásokért és készen állunk a projektünk második munkafázisára: megalkotni egy interdiszciplináris, több szektort is érintő tananyagot, vendégmunkások részére. 

Online OlVashatÓ A TANULMÁNYUNK

Projektünk során egy szociológiai kutatást végeztünk a vendégmunkások tanulási igényeiről. A tanulmány immár elérhető a weboldalunkon. 

Itt találja.
A magyar nyelvű kivonatot pedig itt olvashatja el.
Ugyanakkor angol, német és román nyelvű kivonatokat is olvashat. 

KUTATÓI BEJEGYZÉSEK: FELKÉSZÜLÉS EGY INTERJÚRA

Az adatok, amelyekre vizsgálatunkban támaszkodunk, főként narratív interjúkból származnak, amelyeket az EU-ban dolgozó vendégmunkásokkal folytattunk. Minden kutatási projektben fontos az adatok körültekintő kezelése, illetve további óvintézkedéseket kell tenni amennyiben a kutatók maguk is részt vesznek az adatok előállításában (esetünkben a interjúk készítése által voltak a kutatók részesei az adat-előállítási folyamatnak). Jóval az interjúk kezdete előtt már elkezdtünk felkészülni az interjúkészítésre. A továbbiakban bemutatunk néhány szempontot, amelyekre különösen is odafigyeltünk az interjúkra való felkészülés során:

- Az interjúalanyt informálni és beleegyezését kérni. Ez magába foglalja azt, hogy az interjúalany megértette, hogy az általa közölt adatokat és információkat miért és miként tároljuk és dolgozzuk fel, és hogy melyek az ő jogai az interjúanyaggal kapcsolatosan. Tovább azt is magába foglalja, hogy tájékoztatjuk az interjúalanyt arról, hogy ki(k)nek lesz hozzáférése az interjú-adatokhoz, és miként fogjuk az adatokat névtelenné tenni (anonimizálni). Ez nemcsak az EU-GPDR előírásoknak megfelelő jogi követelmény, hanem a kutatási etika is ezt diktálja. Ezenfelül az interjúalanyok megfelelő tájékoztatása hozzájárul egy nyitott, pozitív légkörű interjúbeszélgetés kialakulásához. Az interjúalany tájékoztatása és beleegyezésének kérése tehát megteremti egy olyan gazdag interjú lehetőségét, amelyben az interjúpartnerek bátran oszthatják meg történeteiket.

- Az interjúra leginkább alkalmas idő megtalálása. Mivel a vendégmunkások nagyon sokat dolgoznak (gyakran túlóráznak is), különösen figyelni kell arra, hogy az interjúra alkalmas időben – azaz este vagy hétvégén - kerüljön sor. Amikor a kutatónak az interjú miatt más településre kell utazni, akkor külön feladat az utazás megszervezése, lebonyolítása.

- Időt szánni rá. Egy interjú időtartama, különösen a nyitott, narratív interjúé, nagyban függ attól, hogy az interjúalany mit és hogyan mond el. A kutatónak érdemes figyelni arra, hogy elkerülje a rohanás vagy sietség bármilyen benyomását, és amikor megbeszéli az időpontot, megfelelően hosszú időt szánjon az interjúra. Célszerű korábbi érkezést tervezni, hogy elegendő idő maradjon az interjúhelyszín megtalálására.

- A megfelelő helyszín megtalálása. Az interjút a lehetőségekhez mérten egy jó akusztikájú helyszínen kell lefolytatni, ahol nincsenek zavaró tényezők. Ami viszont ennél is fontosabb: az interjút olyan helyszínen kell készíteni, ahol az interjúalany jól érzi magát. Ez azt jelenti, hogy érdemes lehet lefoglalni egy elkülönített részt egy kávézóban, vagy az interjúalanyt a saját otthonában keresni fel. Bizonyos esetekben előfordulhat, hogy az interjút telefonon vagy videohívás segítségével kell megvalósítani. Ilyenkor biztosítani kell azt, hogy a használt csatornák és eszközök az EU-GDPR követelményeknek megfeleljenek.

- Az eszközök előkészítése. Ez magába foglalja annak ellenőrzését, hogy a hangfelvevő eszköz minden interjú előtt jól működjön, és az interjúztató tartalék elemeket vigyen magával. Ha elemeket vagy eszközt kell cserélni egy interjú közben, az megzavarhatja az elbeszélés folyamát. Ha eszközt kell cserélni az interjú közben, az akár gyengébb hangminőségű felvételt is eredményezhet. Ezenfelül a kutatónak rendelkeznie kell egy saját írószerrel és jegyzetfüzettel. Egyrészt azért, hogy jegyzetelni tudjon - ha szükséges - a beszélgetés alatt. Másrészt azért, hogy az interjút követően a szükséges feljegyzéseket (memókat) rögtön a felvétel után elkészíthesse (hisz ez az ideális eljárásmód, módszertan).

Kutatói bejegyzések: MIÉRT HASZNÁLUNK NARRATÍV INTERJÚKAT A VIZSGÁLATUNKBAN

Az életrajzi elbeszélést, narratív interjút gyakran használják kutatók adatnyerésre azért, hogy az egyéni életpályák elemzését megvalósíthassák. A módszer egyik alapfeltevése az, hogy az egyén életrajza tulajdonképpen az élettörténetet formáló társadalmi és egyéni tényezők összes hatásának egy szintézise. Az életrajzok elemzésével lehetővé válik számunkra, hogy betekintést nyerjünk az egyén viselkedésének belső mozgatórugóiba, észrevegyük a szűkebb társas, valamint a tágabb társadalmi, gazdasági, politikai környezet hatásait. Az életút interjúk használata a vendégmunkások társadalmi helyzetének felderítésében nem új keletű. Tulajdonképpen a modern migrációkutatásban egyik mérföldköve ez, mint ahogyan a társadalomtudományokban is a biográfiai kutatás egyik mérföldköve ez a módszer. William Isaac Thomas és Florian Znaniecki vizsgálata, amelyről „A lengyel paraszt Európában és Amerikában” című, 5 fejezetből álló, először 1918-ban publikált könyvükben írnak, tulajdonképpen „egy bevándorló életrajzával” foglalkozik. Kutatásukban az említett szerzők egyéni levelezéseket és egyéb személyes feljegyzéseket elemeztek ki annak érdekében, hogy mélyebb betekintést nyerjenek a Lengyelországból az Amerikai Egyesült Államokba irányuló migrációt meghatározó társadalmi struktúrákba és személyes tapasztalatszerzésekbe. Az adatnyerésre használt forrásokkal kapcsolatban a szerzők megjegyzik: 

„Az egyének tapasztalatainak és attitűdjeinek vizsgálata által mindig olyan adatokhoz és elemi tényekhez jutunk, amelyek nemcsak kimondottan az egyén személyiségének a jellemzői, hanem akár úgy is értelmezhetőek, mint többé-kevésbé általános adatcsoportok vagy ténycsoportok, amely így a társadalmivá válás vagy társadalmiság törvényeinek meghatározására is használhatóak.” (p.6) 

Továbbá e nézetet így fejtik ki: 

„Nyugodtan állíthatjuk, hogy a személyes adatok és feljegyzések minél teljesebbek, annál inkább jelentenek tökéletes szociológiai anyagot. És amennyiben a társadalomtudományok más anyagokat, forrásokat is fel kell használjon, az azért van, mert nehéz egy adott pillanatban elégséges számú személyes feljegyzést beszerezni ahhoz, hogy a felmerülő szociológiai problémák összességét meg lehessen magyarázni. Illetve jelentős munkát igényel az, hogy a társadalmi életet/gyakorlatot leíró nagyszámú személyes anyagot tartalmazó gyűjtéseket megfelelő módon fel tudják dolgozni.” (p.6-7) 

Nem szükséges a szerzők által használt életrajzi adat-hierarchizációt használni (az életrajzi adat mint elsődleges szociológiai adat értendő) ahhoz, hogy lássuk az életrajzi megközelítés milyen gazdag forrást hordoz a szociológiai adatszerzés számára. 

Egy másik előnye annak, ha az életrajzi narratív interjúkat használjuk adatgenerálásra az, hogy az interjúalanynak tulajdonképpen egyfajta kontrollja is van az interjú folyamata fölött (kutatásunkban az interjúalanyt interjú-partnernek neveztük, ezzel is hangsúlyozva, hogy a beszélgetést egy közös konstrukciós folyamatnak tekintjük). Azáltal, hogy hagytuk az interjúalanyokat megszakítás nélkül beszélni, és hagytuk, hogy a narráció vezesse a vizsgálatot, elkerültük az interjúkban a „kihallgatási légkör” és az esetleges bizalmatlanság kialakulását. Ez különösen is fontos olyan interjúpartnerekkel folytatott beszélgetésekben, mint például a vendégmunkások, akik gyakran ellenségeskedéssel vagy zaklatással szembesülnek a társadalomban. 

Az általunk készített életrajzi-narratív interjúk megerősítettek abban, hogy a megfelelő interjú módszert választottuk, hiszen gazdag adatállományt sikerült általuk létrehozni, és számos pozitív visszajelzést is kaptunk az interjúpartnereinktől.     

A MULTIPLIER ESEMÉNYÜNKET BRÜSSZELBE TERVEZZÜK

2020 májusában Brüsszelben kerül sor első tájékoztató, multiplikátor-eseményünkre. EU-képviselőkkel, migráció és az oktatás szakértőkkel vitatjuk meg a projekt eredményeit.


közzétettÜK a projekt LOGÓJÀT

Büszkén mutatjuk be a projekt logóját! Nagy köszönet partnerünknek, FEPS-nek, aki megalkotta a logót!

Projekt értekezlet Hannoverben

2019 májusában Hannoverben találkoztunk, hogy megvitassuk a projekt előrelépéseit. 

Jelentés közzétéve

A KEB Deutschland 2018-as évi éves jelentésében közleményt adott ki a projektünkről. Megtiszteltetés! 

Projekt értekezlet Wroclawban

2018 szeptemberében első projekt-találkozónkra került sor Wroclawban. Megismerkedtünk egymással, majd megbeszéltük a projekt ütemtervét.